Felvetődik a kérdés hogy a Krím félszigeti partylife-t lehet-e még fokozni? A válasz természetesen Ogyessza!!! 10 évvel ezelőtt még a város egy lepukkant szocialista ipari kikötő volt, ahol a híres Patyomkin lépcső aljában rozsdás vagonokat rakodtak az 1905-ös matrózlázadás résztvevőinek leszármazottai… Bár a vagonok és az undormány teherpályaudvar még mindig megvan, azonban örömmel jelenthejük: Ogyessza kezdi visszanyerni régi fényét. Elvégre valaha az Orosz birodalom legelegánsabb üdülővárosának számított, amelynek messze földön híres Operaházában az előadások után a cári gárdatisztek a balettáncosnők cipőjéből vedelték a pezsgőt. A gárdatisztek helyett mostmár alighanem Gazprom közép és felsővezetők villognak a nőikkel az Arkagyiján azaz Ogyessza tengerparti bulinegyedében. Itt 5-6 óriási ibizai stílusú diszkó komplexum van egymás mellé pakolva, szerencsére ibizai helyett továbbra is ukrán árakkal.
Ha valaki egy szép várost akar látni, plusz bulizni is szeretne mindezt ráadásul tengerparton (bár nappal az ukrán beacheket inkább felejtsük el) akkor a tippünk mindenképpen Ogyessza lenne. Mindazonáltal aki meg akarja játszani a dolgot ne totojázzon sokáig: a közönséget és a tendenciákat elnézve 3-5 év múlva Ogyesszában aligha vagánykodhatunk majd magyar pénztárcánkkal.
Ogyesszának túl azon, hogy úgy összességében a legélhetőbb ukrán városnak tűnik, van még egy óriási előnye: innen már tényleg csak egy ugrás Európa egyik legegzotikusabb országa MOLDOVA! Ha érintetlen tájakat és különös szokású embereket akarunk találni nem kell ám az indonéz szigetvilágig utazni! Itt van Budapesttől légvonalban alig 600km-re, beszorítva Ukrajna és Románia közé ez a nyamvadt kis földsáv, amiről az európaiak többsége nem is tudja hogy egy önálló ország. Már amennyire az. Az önálló moldáv államiság története inkább egy szar poénnak tűnik, amin legkevésbé valszeg az ott élők tudnak röhögni. Mindenestre nem tanulságok nélküli gyorsan végigpörgetni a sztorit, melyből azért legalább annyit mindenképp elégedettséggel leszűrhet a magyar olvasó, hogy a minket a XX.század folyamán szarrá szopató románok is térdeltek azért az oboa kényelmetlenebbik végén.
A megértést nem könnyíti meg, hogy a Moldova vagy Moldávia néven emlegetett ország mellett létezik Romániának is egy Moldva nevű (mégpedig a legszegényebb keleti) vidéke. A kettő valaha úgy a XV-XVI. század környékén (ennek most tunyák vagyunk utánanézni egy töri könyvben) egy Stefan cel Mare vagy valami hasonló nevű csávó uralma alatt egybetartozott a Moldáv Fejedelemség részeként. Ez a Moldáv Fejedelemség című cucc aztán cakkumpakk az Oszmán Birodalom vazallusa lett, egy rövid időre tán be is kebelezték. Ami a történetünk szempontjából lényegesebb, hogy aztán jöttek az oroszok, leverték a törökök arcát és a Prut folyóig tolták ki a saját birodalmuk határát. A Prut és Dnyeszter közötti területet – tehát a tulajdonképpeni mai Moldova területét – azóta nevezik Besszarábiának is (amit a neve alapján mi azelőtt valahova a Közel-Keletre képzeltünk). Na szóval a sztori lényege, hogy a Prut és Dnyeszter közti földsávért, amit javarészt román nyelvű népesség lakott, innentől kezdve folyamatosan vetélkedett egymással Románia és Oroszország.
Mondjuk a vetélkedés 1917-ig kicsit túlzás, eddig ugyanis masszívan cári fennhatóság alatt állt a terület. Az I.vhb. után aztán a románok (a kurvaanyyuk) ezt is megkapták Erdéllyel együtt, és Besszarábia 1940-ig román királyi közigazgatás alá tartozott. Aztán a Molotov-Ribbentropp paktumban ismét az oroszok, pontosabban ekkor már a Szovjetunió érdekszférájához sorolták Moldovát, a románok kénytelenek is voltak átadni, csakúgy mint Észak-Erdélyt. Ment is ám az anyázás rendesen de nem sokáig, mert alig egy év múlva a Barbarossa hadművelet keretében a románok elfoglalták egész Moldovát sőt Ogyesszát és a Fekete-tenger partvidékét is. A román hadsereg által Ogyesszában és környékén elkövetett vérfürdők egyébként az egész világháborúban az egyik legkeményebbek voltak. Na de aztán Sztálingrádnál ismét fordult a kocka, 1944-ben a szovjetek ismét elfoglalták az egész hóbelevancot. Moldovából szovjet tagköztársaságot szerveztek, a városokba betelepítettek jó sok ukránt, meg oroszt. Sőt Sztálin bácsi azzal is variált még az etnikai arányokon, hogy bizonyos a Denyeszer folyótól keletre eső, tisztán ukrán-orosz lakta területeket - melyek soha nem tartoztak a történelmi Besszarábiához - is a Moldovai Szovjet Köztársasághoz csatolt.
A románul beszélő lakosokkal azt igyekeztek elhitetni, hogy ők nem is románok, hanem egy önálló nép (a moldávok), bevezették náluk is a cirill ábécét. A project egyébként hosszútávon elég sikeres volt, a SZU felbomlásakor a moldáv lakosok nagy része egyáltalán nem örült a függetlenségnek, továbbra is kommunista kormányt és elnököt választottak maguknak. Az oroszok és ukránok persze még így is paráztak, hogy az önálló országként teljességgel életképtelennek tűnő Moldova majd Romániához csatlakozik, ők meg jól megszívják. Ezért a Dnyeszter keleti partján fekvő oroszlakta területek kikiáltották a függetlenségüket Dnyeszter-melléki Köztársaság néven. Ezután következett egy kis polgárháború. Ennek végül is az vetett véget, hogy az oroszok odavezényeltek egy „békefenntartó” tankhadosztályt, a terület azóta is de facto orosz enklávé. A vicc az egészben az volt, hogy a béna kommunista moldáv kormány igazából sokkal jobban parázott az ellenzéki román nacionalistáktól mint az oroszoktól és nyugatbarát helyett folyamatosan oroszbarát külpolitikát folytatott.
Ebből lett aztán végképp elege tavaly a moldovai ifjúságnak akik – Európában alighanem már egyedüliként – még azt hiszik, hogy az EU meg az USA valami baromi fiatalos, frankó helyek. Tavaly ki is robbantottak valami forradalom félét, amiben végül is megbukott a komcsi elnök. Tehát a többi lepukkant balkáni országhoz hasonlóan valszeg Moldova is az euroatlanti integráció útjára lép, innentől már nem követjük a történetet, biztos baromi unalmas lesz.
Úgyhogy beszéljünk inkább a párékról, meg a csajokról. Moldovában kb. olyan most a hangulat mint Magyarországon a rendszerváltás idején. Az egyetemista fiatalok közül mindenki baromi lelkes, optimista. Ezerrel rá vannak kattanva a mindenféle EU-s diákszervezetekre, mint amilyen az AEGEE is amivel kinnt voltunk. A legjobb az egészben, hogy miközben óriási nagy nyugatbarát és román nacionalista hangulat van, kultúrálisan teljes mértékben az orszokhoz és ukránokhoz hasonulnak (bár ezt magukról valszeg nem így gondolják). Ez igaz mindenekelőtt a nők öltözködési szokásaira és kinézetére, amely – szerencsére – semmivel nem marad el az ukrán színvonaltól. A lakosság amúgy teljes mértékben kétnyelvű, mindenki egyformán jól beszél románul és oroszul. (Egyébként eléggé sokkoló, hogy a fejletebbnek gondolt Románia mennyivel koszosabb és zűrösebb mint Moldova, vagy akár Ukrajna. A különbség mindennél élesebb mondjuk Kisinyov és Bukarest között. Akármilyen csóró hely is az előbbi, éjnek évadján is nyugodt lélekkel lehetett részegen botorkálni az elhagyott utcákon, ezzel szemben Bukarestnek már a főpályaudvarán is kóbor kutyák falkái portyáznak és üvöltöző cigók lövik magukat heroinnal).
A fentieknek köszönhetően egyébként a moldáv szervező lányok rendkívül lelkesen álltak hozzá a nyári egyetemhez. Becsületükre legyen mondva tényleg egész jó programot állítottak össze ahhoz képest, hogy az országban gyakorlatilag nincs az égvilágon semmilyen látnivaló. A fővárosban Kisinyovban (Chisinau) még igazán grandiózus szocreál épületek sincsenek, a környékén van vmi barlangkolostor meg skanzen de azt valszeg jobb lett volna átaludni. Az ország nemzeti múzeumában pedig nyakkendő és instant kávé gyűjtemény csodálható meg. Viszont hazánk regionális középhatalmi státusát jelzi, hogy Chisinauban van Budapestről elnevezett kereskedelmi központ.
Ha van vmi érdekes Moldovában (már persze a csajokon kívül) az alighanem az Európában egyedülállóan érintetlen falusi tájak és életmód. Mindehhez tudni kell, hogy Moldovában a szovjet időkben sem hajtottak végre számottevő iparfejlesztést, az országnak azt a feladatot szánták, hogy élelmiszerrel lássa el az ukrán iparvidékeket. Ennek van nyilván jó és rossz oldala egyaránt. A rossz, hogy gyakorlatilag máig sem létezik moldáv gazdaság. A helyiek még mindig azzal vagánykodnak, hogy övék Európában a legalacsonyabb GDP, kisebb mint Albániában (bár állítólag igazából már nem). A jó viszont, hogy a moldáv falvakban még mindig lovaskocsikkal járnak, él a népművészet és baromi finom görögdinnyét meg paradicsomot termesztenek.
A leginkább nem létező moldáv gazdaság legütőképesebb ágazata egyébként mind a mai napig a bortermelés. Na igen kérném szépen nem mintha én értenék a borokhoz – bár azért annyira értek amennyire kell: VADÁSZ!!! – de azt hiszem megkockáztatható a megállapítás: a szovjet elvtársak a bortermelésben is inkább a mennyiségre, mint a minőségre mentek rá. A jófajta moldáv nedűk alulról közelítik a kultikus Zsukov bor színvonalát, miközben isszuk hallani a sercegést amint marják a fogzománcot. VISZONT, és ez nem tréfa: Moldáviában találhatóak a világ legnagyobb borospincéi!!! Óriási földalatti szovjet komplexumok ezek, melyekben mind a mai napig teherautókkal közlekednek és stratégiai csapásmérő atomrakéták tárolására valszeg éppolyan alkalmasak lennének mint borospalackokéra.
A vidék mellett Moldovában a másik érdekes dolog, az tulajdonképpen Moldávián kívül van: Transzdnyisztria avagy a Dnyeszter-melléki Köztársaság. Bár Transzdnyisztria fővárosa Tyiraszpol voltaképp egy önmagában teljesen érdektelen város, annak azért tagadhatatlanul megvan a maga borzongató varázsa, ha egy nemzetközileg el nem ismert szakadár állam fővárosában jár az ember. Az érzés hatványozódik ha még más szakadár államoknak mint például (Abházia és Észak-Oszétia) a transzdnyisztiriai nagykövetségei is utunkba akadnak.
Transzdnyisztria egyébként ahogy már említettük gyakorlatilag egy orosz enklávé, a lakosai orosz állampolgársággal bírnak. Bár valóban tele van szórva még szovjet emlékművekkel, azok a magyar újságcikkek melyek Transzdnyisztriát mint a kommunizmus szigetét próbálják meg láttatni alapvetően téves képet rajzolnak. Transzdnyiszriában igenis virágzik a kapitalizmus, mindenekelőtt Igor Szmirnov elnök és családja körében. De az oroszok láthatólag amúgy is döntik ide a lóvét, talán hogy bebizonyítsák a moldávoknak, jobban járnának a Gazprom rubelekkel, mint az euroatlanti integrációval. Mindenestre Tyiraszpol egyáltalán nem azt a depresszív posztszovjet feelinget hozza amit várnánk, láthatólag sokkal rendezetebb és nagyobb jólétben élő város mint Chisinau.
Végezetül még arról is meg kell emlékeznünk, hogy a moldovai tripen az emelkedett hangulatról a bor és transzdnyisztria mellett ez alkalommal a csúcsszuper társaság is gondoskodott. Túl azon, hogy a moldáv szervező gárda egy igen erős mezőny volt, valahogy úgy jött ki a lépés, hogy a résztvevők is csupa jó arcok voltak. Sztorizhatnék most épp a perverz poénokat nyomató holland sráctól kezdve, a masszív vodka függő lengyel arcokon át az enyhén buzigyanús de egyébként kurva nagy arc azeri gyerekig sok mindenkiről. De hát igazából az ilyeneken ott kell lenni. Bea, Györgyi jól mondom? Na szóval reméljük lesz még ilyen, ha máskor nem jövőre és akkor ismét jelentkezik kedvenc travelblogotok. Holiday OFF, hétköznapi sucks ON.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Csuri / Bariildi 2010.09.28. 23:10:21
Odesszába készülüönk a hétvégén, és mivel nem csak hogy a városról, de még Ukrajnáról sincs egyetlenegy útikönyv sem magyarul (én nem találtam), mondok megnézem hátha valami blog....
Belekezdtem és bár Moldáviába nem készülök, muszáj volt végigolvasnom.
Nagyon tetszett!! Jó a stílusod, jókat röhögtem, de mégis informatív, egyszóval jókat írsz.
Mért nem olvassák és kommentelik tömegek, és mérnem ícmlap az ilyen, he???
Megnézem még miket írtál....
Csuri
Doctor Proctor 2010.10.02. 17:19:56
Zsolt520 (Kovács Zsotza Zsolt) · http://zsotza.blogspot.com 2011.01.15. 09:24:42