HTML

Szumátrától Pápuáig

9 hónap Indonéziában és egyéb utazások

Friss topikok

Linkblog

2010.03.06. 21:27 Doctor Proctor

Tourist life avagy virtuális városnézés Isztambulban

Kedves Gyerekek! Alábbi soraimat épp Madzsarisztánból osztom, mint tudjátok 10 napra hazatértem, mindenféle ügyesbajos dolgom elintézése végett. Amúgy örömmel jelenthetem, hogy mióta múltkori korholó soraimat publikáltam az Erasmusos partykról, azóta már volt még egy életképes bulink (a lá Garaje, köszönhetően többek között derék magyar leányainknak akik szintén nem rettenek meg egy kis pálinkától…). És erre a partyra már nem kellett olyan hosszan várni mint az előzőre. A tendencia tehát biztató, már-már exponenciális növekedést mutat!!!

No de hát nem csak bulival él az ember. Miután a májnak megadtuk a magáét, lényünk kultúrfelének is biztosítani kellett a táplálékot. Olenkával tehát szabadidőnkben alaposan nyakunkba vettük a város, és cirka egy hónap alatt ki is pipáltuk a főbb látványosságokat. Mielőtt rátérnék arra, hogy mi is az amit feltétlenül érdemes megnézni Isztambulban az egyszeri madzsar turistának, következzék egy rövid kis történeti összefoglaló. Elvégre a történeti kontextus minimális ismerete nélkül elég nehéz értelmezni mit is látunk, másrészt meg amúgy is történész minőségemben vagyok jelen Isztambulban, vagy mi a fasz….

Na szóval a mai Isztambul helyén az első régészetileg is kimutatható települést, még jó pár századdal Krisztus születése előtt, görög (pontosabban megarai) telepesek hozták létre Büzantion néven. Ez a görög telepeskolónia többször elnéptelenedett, többször újraalapították. A római császárkorban Colonia Augusta néven futott itt egy kisebb jelentőségű provinciális város. Az újralapítások sorában a legjelentősebb kétségkívül az volt, amikor is Constantinus császár (miután a Birodalom sokadik polgárháborújában hatalomra került) úgy határozott, hogy itt alapítja meg a Római Császárság új fővárosát , melyet illő szerénységgel saját magáról Constantinopolisnak nevezett el. Constantinus építtette az Hagia Sophia helyén álló első keresztény bazilikát ill. a Hippodromot, azaz kocsiverseny stadiont is. Mint azt már említtetem Theodosius császár volt az, aki a rövid idő alatt jelentősen kibővült várost már új falakkal volt kénytelen megerősíteni a hunok elleni védekezésül. Constantinopolis virágkorát a VI. században Justinianus császár és Theodora császárnő uralkodása alatt élte (valszeg Theodora volt a nagyobb arc,mivel egyszerű prostiból emelkedett császárnévá). Ekkor a város lakossága több mint 1 milka főt számlált, ekkor épült többek között a Hagia Sophia és a Cisterna Basilica is (ezekről bővebben alább). Justinianusnak egyébként uralkodása alatt majdnem sikerült visszaállítani a korábbi Római Birodalmat. Visszafoglalta Africát, egész Itáliát ( benne nem utolsósorban magát Róma városát) , sőt még a korábbi Hispánia egy részét is! Na ugye ebből is látszik mennyivel nagyobb rajok voltak a bizánciak, mint a kis köcsög spanyolok akik viszont soha nem foglalták el Kisázsiát. Valszeg mert már akkor is csak a focihoz, meg a szerencsétlen bikák kínzásához értettek. Igazam van Peti bá?

 

Visszatérve a bizánciakra: Justinianus korszaka után a Bizánci Birodalom és Konstantinápoly több komoly válságot átvészelt. Küzdöttek a Szászánida Perzsa birodalommal, majd az arabokkal, aztán meg a szeldzsuk törökökkel. Paradox módon azonban Bizáncnak végül is nem a muszlimok, hanem a keresztesek tettek be leginkább. 1204-ben a negyedik keresztes hadjárat során a velenceiek által vezetett hadak elfoglalták és totál kifosztották a várost, sőt létre is hoztak egy viszonylag rövidéletű keresztes államot a Latin Császárságot. A görögöknek még egyszer sikerült visszafoglalniuk a várost, amely ekkor már komplett romhalmaz volt, és nem is épült újjá igazán,. Egészen addig amíg végül is az oszmán törökök 1453-ban el nem foglalták és megtették egy immár muszlim birodalom fővárosává Isztambul néven. Gondolom a történet innentől kezdve már inkább ismerős. Itt vetném közbe egyébként, hogy a „Bizánc” kifejezés tulajdonképpen egy történészek által kreált elnevezés, melyet a Keletrómai Birodalom Justinianus uralkodását követő korszakának megjelölésére használnak (mikor is a birodalom teljesen elveszítette latin jellegét és mind nyelvében, mind kultúrájában teljes mértékben göröggé vált). A bizánciak saját magukat – tűnjék ez ma már bármilyen abszurdnak -  mindig is rómaiaknak nevezték, mint ahogy birodalmukat is Római Birodalomnak ill. uralkodójukat is Római császárnak hívták. Sőt mi több környezetük is így hívta őket. Ez maradt meg pl. az Oszmán Birodalom európai felének megnevezésére használt Rumélia kifejezésben.

 

Mindezek után, talán nem hat az elemi megdöbbenés erejével, hogy Isztambul történelmi műemlékeinek egy jelentős hányada bizánci eredetű. Bár Justinianus korából tulajdonképp összesen két jelentősebb építmény maradt fenn, a Cisterna Basilica és a Hagai Sophia. Ez utóbbi bizvást nevezhető a város szimbolumának. Ennek ellenére sokan össze szokták keverni a mellette álló Kék Mecsettel. Pedig nagyon más tészta a kettő. A Kék Mecsetet a XVII. században építette III. Ahmet szultán aki megelégelte, hogy még mindig a Justinianus által építetett Hagia Sophia bazilika a legnagyobb épület a városban. Külső szerkezetét tekintve a Kék Mecset kétségkívül elegánsabb, mint az utólagosan hozzátoldott pillérkkel megtámogatott Hagia Sophia. Belső terét tekintve viszont nálam egyértelműen a Hagia Sophia a nyerő. Sőt a Hagia Sophia szerintem a világon is az egyik legnagyobb szám, még ha nem is vesszük tekintetbe, hogy milyen régen épült, akkor is egyszerűen lenyűgöző az épület.  Nem is csoda: megépítésétől kezdve, mint egy ezer éven át ez volt a keresztény világ legnagyobb temploma és a világ legnagyobb kupolával fedett belső tere. Merem állítani: alig van még ilyen építmény a világon, amelyik ennyire erőteljes történelmi atmoszférát áraszt. Zseniális, kihagyhatatlan!

A Hagia Sophia és Kék Mecset közötti területen állt valamikor a Hippodrom. Magából az épületből tulajdonképpen semmi nem maradt meg, de a tér még mindig őrzi az alaprajzát (hasonlóan a római Circus Maximushoz). Azért megmaradt még két obeliszk is, az egyiket még Theodosius császár hozzatta ide egyenesen Karnakból (így Isztambul is azon nagyvárosok sorát gyarapítja Rómához és Párizshoz hasonlóan, melyek összerablott egyiptomi obeliszkekkel ékesítik magukat). A figyelmes turista Hippodrom téren még további érdekes történelmi ereklyékre akadhat. Még meg van pl. annak a márvány diadalívnek egy töredéke, amelytől a Bizánci birodalomban az összes távolságot számították, tehát ez volt a bizánci 0 kilóméterkő. Egy a Hippodrom közepén álló, rejtélyes félbetörött bronz műbrokira emlékeztető izé pedig nem más mint annak az óriási áldozati edénynek az egykori lába, melyet az athéniek a perzsák felett aratott marathóni győzelem emlékére készítettek és ajánlottak fel a Delphoi jósdának.

A Hippodrom alatt a Föld mélyében is vár még ránk egy igazi szenzáció: a Cisterna Basilica. Ez nem más, mint egy még Justinianus által építetett óriási víztározó, amelyet később teljesen elfeledtek és csak a XX. Században fedeztek fel újra. Az óriási csarnokot több mint 300 oszlop tartja, és még ma is kiválóan funkcionálna víztározóként. Ami azt illeti van is benne valamennyi víz, amiben még halak is úszkálnak!

 

Mindezeken kívül van még persze Isztambulban számtalan bizánci eredetű templom, kolostor vagy későbbi dzsámi. Ezek közül talán még a XVI. Században épült Süleymaniye dzsámit érdemes kiemelni. Egyrészt mivel ezt tartják az Oszmán kori mecset építészet legtökéletesebb példájának. Másrészt a kertjében lévő, viszonylag szerény síremlékben van eltemetve Törvényalkotó Nagy Szulejmán szultán, aki ugyebár Mohácsánl egy jó időre hazavágta Magyarországot (és aki, mint azt talán szintén nem árt tudatosítani egyébként Magyarországon, Szigetvár ostroma közben halt meg). Aki pedig a bizánci mozaikokra van különösen rákattanva az a Chora templomba látogasson el, itt maradtak meg a legszebb példányok.

Mi még? Az igazi történelem fanatikusok ellátogathatnak még az Isztambuli Régészeti Múzeum enyhén nekrofil hangulatú tárlatára is, ahol a gyűjtemény 90%-a ókori szarkofágokból áll. Szintén múzeum működik az egykori szultáni palotában a Topkapi szerájban (ez egyébként Ágyúkapu udvart jelent szószerint9. Maga az épület nem olyan nagy szám, bár a kincstárban őriznek pár érdekes ereklyét pl. szálakat Mohamed próféta szakállából, sőt Mohamed lábnyomát is. Van egyébként egy újabb, nyugati-neobarokk stílusban épült a szultáni palota is a Dolmabahce. Aztán említést érdemel mindenképp a Nagybazár is, habár ez mostmár inkább emlékeztet valamiféle bevásárlóközpontra mint bazárra. Szinte kizárólag turisták számára készülő szuveníreket árusítanak, bár ezek között kétségtelenül van jópár művészi kivitelű darab. A kairói bazárnegyeddel viszont egy napon sem lehet említeni az élményt.  Isztambul környékén is lehet remek kirándulásokat csapatni, csodálatos élmény pl. a sétahajókázás fel a Boszporuszon a Fekete-tengerig. Egy másik népszerű kiránduló hely az ún. Hercegnő szigetek, egy kisebb szigetcsoport a Márvány tengeren Isztambultól kb. félóra hajóútra. Bár ezek nyilván inkább már akkor lesznek aktuálisak, amikor jobbra fordul az idő.

 

Ehelyütt sem tudom megállni, hogy ki ne térjek a nyugat-európai Erasmus hallgatók mérhetetlen lúzerségére. A lúzerség messze nem korlátozódik pusztán a bulikra, hanem a nyugati erasmusosok mindennapjainak egészét is áthatja, hogy ne mondjam ez egyenesen életformájuk. Indonéziában még csodálkoztunk rajta, hogy rajtunk kívül milyen kevesen utaznak. Isztambulban már pusztán rezignáltan tudomásul vesszük, hogy az Erasmus hallgatók többsége olyat pl. egyáltalán nem csinál, hogy városnézés. Rengeteg olyan arc van, aki egy hónap alatt még a Hagia Sophiába sem jutott el (ami pedig tényleg a világon az egyik legnagyobb szám). Ami azt illeti valszeg fogalmuk sincs róla mi is tulajdonképpen az a Hagia Sophia – már azon túl, hogy ott van vmi kurva nagy kupola a város közepén. Műveletlenségük döbbenetes és határtalan. A Kék Mecsetről is kb. annyi jut eszükbe, mint az egyszeri külkeresnek a Sartori féle pártrendszer tipológiáról…

Hadd ne folytassam. Ami azt illeti erre a totális közönyre és érdektelenségre, a magam részéről legfeljebb egy mentséget tudok elképzelni. Mondjuk ha valaki minden nap úgy szétcsapja magát, hogy másnap ki se bír kelni az ágyból (ami azt illeti a francia arcok pontosan ezt csinálják). De mint az előző posztban vázoltam, a többség még a bulikban sem teszi oda magát. Felmerül akkor a jogos kérdés: mi a nagy büdös lófszt csinálnak akkor egész nap ezek a gyökér erasmusosok?! Hát például vannak akik bejárnak az órákra és tanulnak (!), nem is kevesen..Na de rájuk több szót ne is vesztegessünk :-) ! A többiek általában esténként együtt vacsiznak, napközben bevásárlóközpontokban lófrálnak, mobiltelefon kártyát intéznek, konditerembe járnak, esetleg elmennek bowlingozni. Tehát csupa szükséges és aranyos dolgot. Csak éppen ugyanezeket OTTHON is lehet csinálni wazzee, ami pedig CSAK ITT van, azt el se mennek megnézni…

 

A bulikat és az egyetemi órákat leszámítva éppen ezért én nem is nagyon erőltettem az erasmusos arcokkal való nyomulást. Mindezidáig talán két olyan napközbeni progi volt velük, amit azért másoknak is tudnék jószívvel ajánlani, ha Isztambulban járnak.

Az egyik a HAMAM, azaz az autentikus török fürdő. Isztambulban nagyon pörögnek a hamamok, minden városrészben van legalább egy kisebb-nagyobb fürdő. Tényleg érdemes a helyi lakosság által használtakba menni, mert a turistás hamamokban nagyon keményen lehúzzák az embert. A férfi és női szekció természetesen a fürdőkben elkülönített, de higiéniás ill. buzipara nincs (ellentétben a szórakozóhelyekkel). Az ottani török fürdőkben a budapestiekkel összevetve a legmeglepőbb talán, hogy nincsenek bennük medencék. Gőzkamrák vannak ill. csapok ahonnét az ember magára lötykölhet hidegvizet, hogy lehűtse magát. A helyiség közepét pedig általában egy hatalmas, alulról fűtött márványasztal foglalja el, ahol masszásban részesülhet aki befizet rá. A masszírozást semmiképp nem szabad kihagyni! Iszonyat rablógyilkos kinézetű, krákogó formák csapnak szét mindenkit totálisan. Először is ledörzsölnek egy speckó dörzskefével, aztán bekennek valami illatos olajjal. Utána jön a totális szétcsapatás, olyan csontokat is megropogtatnak az emberben, amiről azt sem tudtam, hogy létezik. A végén viszont garantáltan úgy érzed, hogy újjászülettél. Hamam után levezetésként lehet még tolni egy teát, vagy egy laza vízipipát. A legkiválóbb kúra másnaposságra!

 

A másik a FOCIMECCS. Meg kell mondjam, a foci engem - mármint maga a játék - teljesen hidegen hagy. A TV-n is egyből átkapcsolok ha zöld füvön pattogó labdát mutatnak a képernyőn. A törökök viszont totális fociőrültek. Legyen az kajálda, vízipipás hely, vagy bevásárlóközpont, tuti hogy a nap bármelyik szakában a törökök focimeccset bámulnak óráisi plazmatévéken. Isztambulnak három nagy focicsapata is van a Galatasaray, a Fenerbahce és a Besiktas. Mint mondtam én a játékot leszarom, de maga a meccs egész biztos nagyszerű szociokultúrális élmény lenne. Úgy hogy egyszer majd tuti bevállalom. Addig is aki Szepesi Györgyöt lealázó mecsstudósításokra és hasonlóan magával ragadó buli beszámolókra vágyik látogasson el a Mediterráneum túlsó végébe Peti barátunkhoz:  http://blogmadriz.blogspot.com/ Ha már a linkblogban nem tudom megjeleníteni. Egyébként óriási a blog! Hajrá Peti bá! Folyt. Köv.

 

(amúgy vki lehetne olyan jó és segíthetne, hogyan kell blog.hu-n linket megjeleníteni, mert nekem sehogy sem sikerül. Az oldaldobozok, megjelenítésen keresztül sem)

 

3 komment

Címkék: törökország erasmus isztambul


A bejegyzés trackback címe:

https://szumpapu.blog.hu/api/trackback/id/tr371814774

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gaspar Gil y Pollas · http://www.kulturtapas.com 2010.03.07. 00:45:13

Myspace nyelven szólva: Thanks for the ad, Palikám! Amúgy meg igazi kulturális beöntéssel tetted oda magad ezúttal, komolyan mondom, még engem is bevonzottál kicsit, pedig nem nagyon érdekelt Törökország eddig. A spanyolok történelmi balfaszkodásáról meg csak annyit, szerintem mire elindultak volna meghódítani kisázsiát, becsapott a szieszta és otthon maradtak. ;) Na, toljad az otthont, aztán meg irány vissza a erasmusba! Üdv, Peti

snr torrente 2010.03.07. 14:25:42

Azért a spanyolok védelmében hangozzon el annyi, hogy ők inkább Dél-Amerika felé vették az irányt és az indián kurvákra mentek rá.

TheRealMrTeacher 2010.03.08. 16:52:17

"Kék Mecsetről is kb. annyi jut eszükbe, mint az egyszeri külkeresnek a Sartori féle pártrendszer tipológiáról…"..az igazi belsős poén:D
süti beállítások módosítása